A NATO nem köt az alapelveivel ellentétes kompromisszumot, ilyen alapelv, hogy minden nemzet szabadon dönthet a biztonságáról, illetve az, hogy a katonai szövetségnek képesnek kell lennie arra, hogy megóvja minden tagjának biztonságát - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben hétfőn.
A Downing Street fenyegető figyelmeztetést küldött Oroszországnak, és hangsúlyozták, hogy kiállnak Ukrajna mellett. Liz Truss brit külügyminiszter szerint Vlagyimir Putyin újra akarja teremteni a Szovjetuniót vagy egy nagyobb Oroszországot, de szándéka súlyos következménnyel járna.
Ahogyan arról már beszámoltunk, Oroszország nemrég elképesztő javaslattal állt elő, és azt várja el a NATO-tól, hogy zárja le a keleti terjeszkedést, sőt, vonja vissza haderőit olyan 1997 után csatlakozott államokból is, mint például Magyarország vagy Lengyelország. Egy európai parlamenti képviselő most csattanós választ adott, és kijelentette, hogy amennyiben Oroszország ilyen javaslatokkal áll elő, érdemes felvetni az 1994-es Budapesti Memorandum újratárgyalását, az Ukrajna által átadott nukleáris robbanófejek visszaszolgáltatását.
Bill Burns, a CIA igazgatója Kijevbe látogatott múlt héten, és Ukrajna elnöke mellett a titkosszolgálat vezetőivel is találkozott, hogy megvitassák az Oroszország jelentette fenyegetést.
Egyes alkalmazottak és családtagjaik a hónap elején elhagyták a kijevi orosz nagykövetséget a két ország közötti feszültségek közepette – írja a The New York Times egy magas rangú ukrán biztonsági tisztviselőre hivatkozva. A New York Times szerint a kiürítés az Ukrajna elleni invázió újabb jele lehet.
Megkezdődött az orosz katonai erők és eszközök áthelyezése Fehéroroszországba, készülve a február 10-12 között esedékes hadgyakorlatokra. Mindeközben egyre nő az Oroszország és a Nyugat közötti feszültség Ukrajna miatt. Szakértők szerint egy Ukrajna elleni teljes körű invázió során egyes orosz csapatoknak Fehéroroszország felől kéne támadniuk.
A NATO figyelmeztette Moszkvát, hogy hagyjon fel harcias külpolitikájával, és működjön együtt a nyugattal, különben acélozott katonai szövetséggel kell szembenéznie. A héten intenzív diplomáciai tárgyalások folynak, amelynek célja az Ukrajna elleni orosz támadás elhárítása. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára – és Norvégia egykori miniszterelnöke – kijelentette, hogy az Egyesült Államok vezette védelmi szövetség felkészült egy „új fegyveres konfliktusra Európában”, amennyiben a tárgyalások kudarcot vallanak. A nyugati tisztviselők emellett készen állnak a Moszkvával folytatott esetleges megbeszélésekre a hadgyakorlatok méretének csökkentéséről, a fegyverzetellenőrzésről és készek ígéretet tenni arra, hogy nem telepítenek amerikai rakétákat Ukrajnába – számolt be a Financial Times.
Vlagyimir Putyin orosz elnök elégedett a Joe Biden amerikai elnökkel folytatott megbeszélések kimenetelével, amelyek a jövő hónapban tartandó három, európai biztonságról szóló tárgyalás alapját képezték – közölte a Bloomberg szerint a Kreml a két vezető 50 perces telefonbeszélgetése után. A BBC információi alapján Putyin az elkerülendő hibákra is figyelmeztette Bident.
Joe Biden amerikai elnök csütörtöki telefonbeszélgetésük során sürgette Vlagyimir Putyin orosz elnököt az Oroszország és Ukrajna között lévő feszültség enyhítésére, emellett arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei „határozottan reagálnak”, ha Oroszország katonai akcióba lép – mondta Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkára az Ukrajnával folytatott beszélgetést követően az amerikai NBC beszámolója szerint.
A nyugati országoknak, köztük Kanadának is fel kell készülnie a további kiber- és zsarolóvírus-támadásokra, ha az Ukrajna és Oroszország közötti jelenlegi feszültség tovább nőne, vagy akár nyílt háború robbanna ki az új év elején – írja a kanadai CBC News.
Az orosz kormány nyilvánosságra hozta a NATO-val kötendő új szerződés javaslatának vázlatát, amely kizárná a keleti terjeszkedést és a katonai tevékenységet a volt szovjet tagköztársaságokban. Az orosz tervezet szerint emellett többek között Magyarországot is el kéne hagyniuk az amerikai katonáknak - számolt be az Axios.
Hszi Csin-ping kínai elnök szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnökkel fog tárgyalni – közölte hétfőn a kínai külügyminisztérium a CNBC beszámolója szerint. A közelmúltban Joe Biden amerikai elnök mindkét vezetővel virtuális csúcstalálkozót folytatott. A csúcstalálkozó-dömpingre főként az egyre fokozódó tajvani, illetve a háborúval fenyegető orosz-ukrán konfliktus miatt volt szükség. Utóbbi miatt most a szokásosnál is nagyobb nemzetközi figyelem irányul Putyin és Hszi Csin-ping találkozójára, mivel Kína vezetője még nem foglalt állást Ukrajna kapcsán.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szovjetunió 1991-es bukásáról beszélt egy vadonatúj dokumentumfilmben, és elárulta, hogy taxisofőrként kellett dolgoznia akkortájt, hogy kiegészítse jövedelmét. Putyin tragédiának tartja a Szovjetunió felbomlását, amely szerinte egyet jelent a történelmi Oroszország széthullásával – írja a brit BBC.
Vlagyimir Putyin orosz elnök egyre keményebb retorikát alkalmaz az ukrajnai helyzettel kapcsolatban, és szerinte az ország keleti részén zajló háború népirtásnak tűnik – számolt be a brit BBC. A Fehér Ház visszautasította az Ukrajnát ért támadást.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a CNN-nek azt mondta, hogy "igazán véres mészárlás" lesz, ha Oroszország úgy dönt, hogy megtámadja Ukrajnát, és figyelmeztetett, hogy "az orosz fiúk is koporsókban fognak hazatérni". Reznyikov határozottan kijelentette, hogy 175 ezer orosz katona nem elég Ukrajna megszállására; és biztos abban, hogy be fog lépni a NATO-ba és az Európai Unióba is.